Olvasom a Bárkában, hogy Banner Zoli lám már nyolcvan éves!
Isten éltessen drága jó Zoli bátyám, bár ő szatmárnémeti elszármazású, én meg a szomszédból onnan a korábbi vármegye székhelyen éltem Nagykárolyban, s még nem vagyok nyolcvan, de rohan velem is az idő. Olvasom, hogy újabb kötetei jelentek meg Zolinak, s ennek roppant örülök, mert egy alkalommal beszélgetvén, mintha arról panaszkodott,. hogy úgy tűnik egy kicsit mellőzik. Szép beszélgetést kanyarított Elek Tibor barátunk a Bárkában, s ennek szintén roppant örültem, de egy dolgot nem kérdezett meg Zolitól. Mit is? Hát azt, hogy érdemes-e írni.
Szóval így vagyunk az évekkel és az idővel, de jut eszembe Orosháza, hogy én ide csöppentem, már jóval azelőtt, hogy Banner Zoli a nagy menekülés idején rátalált Békéscsabára. S micsoda különbségek vannak.
Az emberek természete, viszonya a világház egészen más. Ez az Orosháza olyannak tűnik most már nekem, mintha egy selyemhernyó gubójában élnék, bezárva. S nem akar mozdulni szinte semmi.
Most azért nagy örömömre szoilgált, hogy a polkgármesternek és ennek a testületnek volt annyi bátorsága, hogy lesepert egy műltbéli emléket. Új főteret épít!
Óriási dolog ez! Adja Isten, hogy sikerüljön, de látom már az oroisházi ....fi fanyalgó arcát és hallom szavát, amely csak azért is a NEM!
Pedig sikerülni fog! Bízom benne!
Most, hogy a "főtér" egy része eltűnt, átlátható a tér két oldala, olyan mintha átnéznék az egyik oldalról a másik oldalra, a 21. századból a 19. századba. Nagyszerű ez játék, átnézni az IDŐN.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése