Iglói út Iglói út
glói utca a város nyugati oldalán a Szőlők városrészben található, neve alapján a földrajzi tulajdonnév eredetű utcanevek csoportjába tartozik. Tehát mesterséges névadással kapta nevét a felvidéki Iglóról, 1937-ben. ( Orosháza néprajza kötet 40. oldalán, hogy 1937-ben egy kilenc tagú bizottságot hívtak életre az utcanevek ügyében ). Arra nem találtam adatot, hogy valamilyen közelebbi kapcsolat Orosháza és Igló között lett volna a névadás tekintetében (lásd példaként Zombai utca, az Orosházára települő ősök szülőfalujuk után nevezték el az elsőnek kialakult utcájukat). Az 1937-es utcanév-rendezéskor1. (Orosháza néprajza kötet 40. oldalán, hogy 1937-ben egy kilenc tagú bizottságot hívtak életre Orosházán a Szöllők és az név nélküli utcák elkeresztelésére. A Huba utca szöllőkbeli folytatása az Iglói út. A Pesti út és az Iglói út közötti új utcák nevei: Kárpát, Tátra, Levente A másik oldalon a Torkos porta utcája lett a Nádor utca, a Teréz utca Késmárki utca névre változott (aztán visszaváltozott), a Vangyel - dűlő pedig Pusztaszeri út lett. Tehát, mint minden szőlőbeli utca név, az Iglói út is 1937-ben született, addig tanya elnevezése volt.)
már így jegyzik be:Iglói út Névadása valószínű abból az érzelmi motivációból fakad, hogy az 1920 után elcsatolt területek városai utcanévként a magyarországi településeken tovább éljenek.
IGLÓ felvidéki város Lőcsétől délre a Hernád bal partján lévő völgyben terül el, manapság (2001-ben) közel 40 ezer fő a lakói száma. Az Iglói út a Huba utca folytatása a Szőlőkben. Kezdete a Huba utca és a Békéscsaba-Szeged vasútvonal kereszteződése, azaz a felüljáró. Ma úgy jutunk az Iglói útra, hogy a felüljáróról a Szőlőbe érve befordulva balra, majd azonnal jobbra. Az Iglói út kezdetének meghatározó része a vasúti felüljáró, amelyet 1994. áprilisban adtak át a forgalomnak, ezzel az utca egy része eltűnt, átalakult. Az utca vége a város nyugati Gyopáros felöli széle (tehát a városból kivezető út is lehetne, de nincs folytatása), zsákutca, bár kivezető útszakasz is van a végén, ahol rátérhetnek a Szent István útra. Az utca életében több szakaszt különböztetünk meg. Az első, az utca születése, kialakulása (a 19. század vége, a 20. század első évtizedei, csupán néhány ház épült, inkább tanyaszerűek pl. … szám alatti, ma is meglévő épület, az idősek elmondása szerint azokból az időkből való. A második szakasz, amikor utcává válik. Polgárházak épülnek, csendes, kertváros jellegű városrésze lesz Orosházának. A vidék egyik jellegzetessége, hogy utcákon meggy, barack és díszfák váltják egfymást, tavasszal csodálatos a virágpompa. A harmadik a 90-es években indult el az átalakulás felé, a régi házakat újakkal cserélik fel. Egyenes utca, az 1920-30-as években épült ki,és 1937-től mint Iglói út nyilvántartásba került jellegzetes polgárházak és régi tanyaformájú épületek egyaránt megtalálhatóak voltak. 2000 után erőteljes építkezés indult meg, s az új stílusú magánházak Orosháza kertvárosi arcát formálja napjainkban. Aszfaltozott útja (1995-96) biztonságos közlekedést teremtett.
Szép házai, kertjei látványnak is kellemesek. A házak számozása 1- .. –ig tart. Az Iglói útból a Szent István útra nyíló utcák összeköttetést biztosítanak, rövidek, általában 10-12 házból állnak. Aszfaltozott utcák ezek is: Sorrend szerint a vasúttól haladva: Kárpát, Tátra (megcsonkított utca, hiszen amikor megnyílt a Szőlő körút az utca keleti oldalát elbontották. Innen indul tulajdonképpen a Szőlő krt., a Szent István úti kereszteződést követően), Rajki József (korábban Partizán, 1945 előtt Levente utca volt), Iskola-köz (inkább csak átjáró utca szerepét tölti be az Iglói és a Szent István utca között Csak sarokházai vannak. Az utca aszfaltburkolata feltöredezett, gödrös, elég elhanyagolt állapotú. A sarki A Szent István útra nyíló egykori iskola épülete, most közösségi ház, szépen rendben tartva, kellemes sportudvara van).
Az utca másik oldalán a következő kisutcák ágaznak ki, s mennek rá a városszéli Pusztaszeri útra a vasúti átjárótól haladva : Teréz, Nádor, Martinovics, s a Tátra utca mintegy folytatásaként a még kiépítetlen Harmat utca, szintén a Pusztaszeri útba torkollik. A Harmat utcában van a Harmat Söröző és Soós Tibor háziorvos rendelője.. A Harmat utcából nyílik az Iglói utcával párhuzamos Szüret utca, amely teljesen új utcája a városnak, a 70-es években kezdődtek itt az építkezések.
Az utca jellegzetes házai, építményei: Az mondhatom, hogy kiemelkedő szerepet betöltő építménye nincs az utcának. Itt csak lakóházak vannak. Ma már az utcakép is jelentősen megváltozott, de akad érdekességként néhány olyan ház, amely a 19. századot idézi, s vannak még a megmaradt régi épületekből is karakteresek (Csizmadia-ház, Jeges tanító úr háza, Mezitlábas Kovács-ház2. Az Iglói út elején, közvetlenül a vasúti átjáró után a Teréz utcával sarokra zárva állt a Zeitler műköves háza és műhelye. Után igen szép teraszos sarokház állott ( ma a telek üres), aztán Jeges Károly tanító úrék háza sorakozott, hatalmas kerttel és óriási fákkal. (Ez ma is megvan, a Szociális Otthonhoz tartozik itt van az Öregek Napközi otthona.)
Jeges Károly alakját így idézzük meg Koszorús O. emlékeivel: . „Jeges Karcsi bácsiról - csak így hirtelen - minden komolyabb utána nézés nélkül. Úgy emlékszem, 1902-ben született Bácskossuthfalván (ezt egyszer nekem mondta az öreg). Trianon után az országnak erre a részére került - 1932-ben megnősült és egyik kollégája, Balassa János lányát, Ilonka nénit vette el. (vele csináltam egy interjút, az Iglói u. 7. szám alatt lakott, amit apja épített, csak akkor még Torkos--kert 200. szám volt a lakcíme 1927-ben. Ilonka néni 1910-ben Pöstyénben született, az apja akkor a Felvidéken tanított. (Mondtam neki, hogy az öreg Rubik Ernő is ott és ugyanakkor született, amin igen elcsodálkozott, tőlem tudta meg).
Férjével együtt a Bónumi tanyai iskolában tanítottak, 1934-ben született Karcsi fiuk, aki - ha jól emlékszem 56 évesen autóbalesetben halt meg. Temetésén még a pesti baráti köréhez tartozó Szabó Gyula színművész is szavalt. Karcsi többször bejött hozzám a Könyvesboltba, Ilonka nénivel és
egy lányunokával is (akkor volt 18 éves) . Karcsi bácsi az,állami iskolához tartozott. Igazgató Kadocsa Oszkár, tanítók: Kálnoki Kiss Dániel (ismertem, ő volt az unitárius hitközség vezetője itt), , Keresztúri Ferenc, Vári László, Kovács Gyuláné (engem második osztályban tanított), stb. Azt hiszem Karcsi bácsi azt mondta nekem, hogy kántor is volt egy ideig a reformátusoknál, talán Bereczki András előtt – vagy betegsége alatt, nem tudom. Még szólnom kell Mezitlábas Kovács Istvánról is, amit Koszorús Oszkár közölt.. Írtam vagy 10 éve a Mezítlábas Kovács Istvánról, aki egyszerű ember létére paskum földeket vásárolt és egy szép villát épített, ami ma is megvan. A lakcíme 1938-ban Szöllő 231. szám volt, lehet, hogy ez lett az Iglói utca. Harmadik dologra is ő hívta fel a figyelmemet, egy emléktáblára, amit Vér Béla és Zeley László szorgalmaztak a gyerekkor megörökítésére. A tábláról Vér Béla ezt mondta:-
1. Lásd Orosháza története és néprajza II. kötet. Szabó Ferenc. 40 oldaltól
2. Koszorús Oszkár cikke az Orosházi Harangszó 2005. Feltámadás hava. 3 oldal.
3. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy megköszönjem Koszorús Oszkár . szíves segítségét és adatközléseit.
MEZÍTLÁBAS KOVÁCS ISTVÁN, EGYHÁZUNK
EGYKORI JÓTEVŐJE
Idestova fél évszázada, hogy Pali öcsémék gimnáziumi osztályába fiatal és lelkes tanár érkezett, Beck Zoltán. A tanár úrnak egyik első dolga volt, hogy az orosházi nép által ismert találós kérdéseket, közmondásokat, ragadványneveket gyűjtetett tanítványaival.
Lelkész édesapám azt ajánlotta testvéremnek, hogy itt van a kántor Tóth Laci bácsi, meg Fekete Sándor bácsi, a vasárnap délelőtti istentisztelet után kérdezősködjön tőlük, meg a templomból kijövő idősebb presbiterektől, egyháztagoktól. Így is történt. Mi ifjak, jókat szórakoztunk a „néprajzi” gyűjtőmunka eredményén. Különösen tetszettek nekünk a gyakori családneveket viselő famíliákat megkülönböztető ragadványnevek. Ízlelgettük és értelmeztük a fölsorolást. Hallottuk, hogy volt boglyás Benkő, fakólovas Kocsondi, bodri Horváth, pohos Horváth, úri Horváth, motya Szemenyei, hess Kovács, mezítlábas Kovács.
Ekkor találkoztam először a mezítlábas Kovács elnevezéssel. Azután a falukutató Darvas József és Féja Géza írásait olvasgatva bukkantam ismét e névre, majd a közelmúltban egyházunk levéltárában, mikor az 1934-es év jegyzőkönyveit tanulmányoztam. Természetesen a hivatalos iratokban a mezítlábas jelzőt soha nem írták le, de a kortársak tudták, kiről van szó.
Olvassunk bele egyházunk irataiba!
„Kovács Andor esperes örömmel jelenti, hogy Kovács István, Orosháza, Tanya 207. sz. alatti lakos egyházközségünknél 1000 Pengős alapítványt tett, hogy annak kamatait minden esztendőben karácsonykor szegény gyermekek között osszuk szét.”
Kis keresgélés után sikerült megtalálni az eredeti Alapító levelet is, amely így szól:
„Alulírott Kovács István, orosházi Tanya 207. szám alatti lakos, kisbirtokos, az orosházi ágostai hitvallású ev. egyházközség javára 1000 Pengő, azaz egyezer Pengő összegű alapítványt teszek. Az alapítványt nevezett egyház pénztárába azonnal lefizetem.
Az alapítványi összeget az egyházközség, a nevemet viselő alapítvány címén köteles kezelni. Az 1000 P. állandóan sértetlenül fennáll, annak évi kamatait azonban minden év karácsonyának délutánján köteles nevezett egyház szegény evangélikus gyermekek ajándékául kiosztani.
Szeretett egyházamra Isten áldását kérem!
Kiadtam és sajátkezű aláírásommal elláttam ezen alapító levelemet.
Kelt Orosházán, 1934. évi június hó 1-ső napján.
Süle László Kovács István
Kovács Andor alapítványtevő
tanuk”
Az esperes ugyanakkor azt is jelentette, hogy Kovács István hittestvérünk az evangélikus Nőegyletnek is adott az Árvaház alapra 2000 Pengőt. Tehát összességében 3000 pengőt juttatott az orosházi evangélikusságnak.
Az Orosházi Friss Újság 1934. aug. 17-i száma is hírt adott paskumi Kovács István jótéteményéről, sőt közölte, hogy „az evangélikus nőegylet márványtáblára vésette fel Kovács István jótevője nevét”, melyet a nőegyleti székházban (ami a régi posta épülete mellett volt) augusztus 19-én a délelőtti istentisztelet után fogják felavatni.
Ez a 3000 pengő hatalmas összeg volt, mai pénzben talán 5 millió forint körül lehet, hiszen ugyanakkor a községi munkások órabére 20 fillér.
- Ki volt Kovács István, akit csak úgy emlegettek Orosházán, hogy a mezítlábas Kovács, illetve paskumi Kovács. Bizony, életútja mesébe illik.
Szülei, Kovács János és Csizmadia Erzsébet, az orosházi zsellérség névtelen tömegéhez tartoztak, 1846-ban kötöttek házasságot evangélikus tem
plomunkban. Írásunk hőse István 1853. január 12-én született, a kötelező négy elemi osztály elvégzése után apja polgárt akart faragni belőle, szabó inasnak adta. 18 éves korában a saját lábára állt. Nagyon szerette az állatokat, addig takarékoskodott, amíg vett egy tehenet, majd a borjú és a tej árából vásárolt egy másikat. Ezzel indult.
1875-ben feleségül vette Tóth Erzsébetet, házassági anyakönyvünk tanúsága szerint jeles lelkészünk, Győry Vilmos eskette őket. Hatvan év alatt 130 holdnyi birtokot szedegetett össze az Orosháza határában fekvő paskumokból. (A paskumok tízezer négyszögölnyi területű legelődarabok voltak). Azért hívták mezítlábas Kovácsnak, mert fiatalabb korában ritkán használt lábbelit. Cipőjét a vállára akasztva jött be a faluba, s csak itt vette azt fel.
Féja Géza a Magyarország című napilapban és később a Viharsarok c. könyvében is A mezítlábas kán címmel írt róla. A mongol kánok lehettek ilyenek, mezítlábas Kovács hódító ereje a horizont helyett a földet vette célba. Több tanyája is volt, az istállóban cementpadló, cementvályú, vízvezeték, villany. Az egész gazdasági udvar kitéglázva. Magának egy modern, négyszobás villát építtetett, s bőr karosszékéből irányította gazdaságát és családját. A falon díszes oklevelek sokasága bizonyítja, hogy győzött.
Fia, Lajos (1876-1959) is kötődött egyházunkhoz, huzamosabb ideig presbiter is volt, ugyanígy az unoka Lajos (1900-1989) szintén hűséges tagja 
volt egyházunknak, viselt presbiteri tisztséget is. Mi most a dédunoka Kovács Lajossal (1937-) idézzük a dinasztiaalapító mezítlábas Kovács István emlékét. Aki a saját keze munkájával emelkedett ki az orosházi földművelő és állattenyésztő sokaságból, vált példaképévé a szegényparasztoknak. Fokról fokra
építette birodalmát, azonban élete végén fontosnak tartotta, hogy megszerzett anya
gi javaiból a
rászorulóknak is juttasson.
A dédunoka elmondta, hogy mezítlábas Kovács István maga varrta ruháit munkásainak, akik idősebb korában, tiszteletük jeléül, mindnyájan nagyapának szólították. Emlékszik még arra is, hogy a Nőegylet nagytermében dédapja bekeretezett fényképe is a falon függött.
Földi életének végét érezve határozta el, hogy egy nagy alapítványt tesz az evangélikus egyház javára. Halotti anyakönyvünk szerint 1934. október 2-án végelgyengülésben fejezte be pályafutását. A következő presbiteri gyűlésen Horémusz Pál igazgató lelkész szomorú szívvel jelentette, hogy „paskumi Kovács Istvánt, ki nemrég egyházunknak és nőegyletünknek is nagyobb adományt illetve alapítványt ajándékozott, az Úr magához szólította”.
Emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Sírjánál Fürst Ervin lelkész végezte a temetés szolgálatát és hirdette a vigasztalás evangéliumát.
A törekvő és szorgalmas, szolidan élő Kovács István földbirtokos élete legyen példa a mai orosházi evangélikusok előtt is!
Koszorús Oszkár
A Szőlők városrészben találtam rá. Emlékezve Jászayra végigmentünk az utcán, amely 1937-ben kapta a nevét, a költő halála után nem sokkal.
