A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Orosháza utcái. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Orosháza utcái. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. február 8., szerda

Orosháza utcái

Orosháza utcáiról A hónap című kulturális folyóirat (www.ahonap.hu ) folyamatosan közöl kisebb nagyobb írásokat. Ha valaki kíváncsi az utcákra érdemes elolvasni az írottakat.


Orosházi utcák, terek, emberek sorozatunk eddigi írásai:


1. Kós Károly utca 2007. március


2. Bajcsy Zsilinszki Endre utca (Komlósi út) 2007. ápr.- május


3. Zombai utca 2007. június


4. Árpád-kert 2007. szeptember


5. Árpád-kert II. 2007.december


6. Kertész utca és Tass utca 2008. jan-febr.


7. Szőlők I. 2008 március-április


8. Könd utca II. 2008. július - augusztus


9. Szőlők II. 2008.. nov.-dec.


10. Könd utca II. 2009. jan. február


11. Huba utca I. 2010. ’1. szám


12. Huba utca II. 2010. 3. szám


13.Huba utca III. 2010. 4 szám


14. Kossuth utca I. 2011.1. szám


15. Kossuth utca II. 2011.2. szám


16. Kossuth utca III. 2011. 3. szám


17. Kossuth utca IV. 2011.4.szám


18. Kossuth utca V. 2011. 5. szám


19. Iglói út I. 2011.6.szám


20. Iglói út II. 2012. 1 szám


21. Rajki József utca, 2012.1 szám.

2012. február 5., vasárnap

Orosháza utcái

Iglói út

Iglói út

I

glói utca a város nyugati oldalán a Szőlők városrészben található, neve alapján a földrajzi tulajdonnév eredetű utcanevek csoportjába tartozik. Tehát mesterséges névadással kapta nevét a felvidéki Iglóról, 1937-ben. ( Orosháza néprajza kötet 40. oldalán, hogy 1937-ben egy kilenc tagú bizottságot hívtak életre az utcanevek ügyében ). Arra nem találtam adatot, hogy valamilyen közelebbi kapcsolat Orosháza és Igló között lett volna a névadás tekintetében (lásd példaként Zombai utca, az Orosházára települő ősök szülőfalujuk után nevezték el az elsőnek kialakult utcájukat). Az 1937-es utcanév-rendezéskor1. (Orosháza néprajza kötet 40. oldalán, hogy 1937-ben egy kilenc tagú bizottságot hívtak életre Orosházán a Szöllők és az név nélküli utcák elkeresztelésére. A Huba utca szöllőkbeli folytatása az Iglói út. A Pesti út és az Iglói út közötti új utcák nevei: Kárpát, Tátra, Levente A másik oldalon a Torkos porta utcája lett a Nádor utca, a Teréz utca Késmárki utca névre változott (aztán visszaváltozott), a Vangyel - dűlő pedig Pusztaszeri út lett. Tehát, mint minden szőlőbeli utca név, az Iglói út is 1937-ben született, addig tanya elnevezése volt.)
már így jegyzik be:Iglói út Névadása valószínű abból az érzelmi motivációból fakad, hogy az 1920 után elcsatolt területek városai utcanévként a magyarországi településeken tovább éljenek.

IGLÓ felvidéki város Lőcsétől délre a Hernád bal partján lévő völgyben terül el, manapság (2001-ben) közel 40 ezer fő a lakói száma. Az Iglói út a Huba utca folytatása a Szőlőkben. Kezdete a Huba utca és a Békéscsaba-Szeged vasútvonal kereszteződése, azaz a felüljáró. Ma úgy jutunk az Iglói útra, hogy a felüljáróról a Szőlőbe érve befordulva balra, majd azonnal jobbra. Az Iglói út kezdetének meghatározó része a vasúti felüljáró, amelyet 1994. áprilisban adtak át a forgalomnak, ezzel az utca egy része eltűnt, átalakult. Az utca vége a város nyugati Gyopáros felöli széle (tehát a városból kivezető út is lehetne, de nincs folytatása), zsákutca, bár kivezető útszakasz is van a végén, ahol rátérhetnek a Szent István útra. Az utca életében több szakaszt különböztetünk meg. Az első, az utca születése, kialakulása (a 19. század vége, a 20. század első évtizedei, csupán néhány ház épült, inkább tanyaszerűek pl. … szám alatti, ma is meglévő épület, az idősek elmondása szerint azokból az időkből való. A második szakasz, amikor utcává válik. Polgárházak épülnek, csendes, kertváros jellegű városrésze lesz Orosházának. A vidék egyik jellegzetessége, hogy utcákon meggy, barack és díszfák váltják egfymást, tavasszal csodálatos a virágpompa. A harmadik a 90-es években indult el az átalakulás felé, a régi házakat újakkal cserélik fel. Egyenes utca, az 1920-30-as években épült ki,és 1937-től mint Iglói út nyilvántartásba került jellegzetes polgárházak és régi tanyaformájú épületek egyaránt megtalálhatóak voltak. 2000 után erőteljes építkezés indult meg, s az új stílusú magánházak Orosháza kertvárosi arcát formálja napjainkban. Aszfaltozott útja (1995-96) biztonságos közlekedést teremtett.

Szép házai, kertjei látványnak is kellemesek. A házak számozása 1- .. –ig tart. Az Iglói útból a Szent István útra nyíló utcák összeköttetést biztosítanak, rövidek, általában 10-12 házból állnak. Aszfaltozott utcák ezek is: Sorrend szerint a vasúttól haladva: Kárpát, Tátra (megcsonkított utca, hiszen amikor megnyílt a Szőlő körút az utca keleti oldalát elbontották. Innen indul tulajdonképpen a Szőlő krt., a Szent István úti kereszteződést követően), Rajki József (korábban Partizán, 1945 előtt Levente utca volt), Iskola-köz (inkább csak átjáró utca szerepét tölti be az Iglói és a Szent István utca között Csak sarokházai vannak. Az utca aszfaltburkolata feltöredezett, gödrös, elég elhanyagolt állapotú. A sarki A Szent István útra nyíló egykori iskola épülete, most közösségi ház, szépen rendben tartva, kellemes sportudvara van).

Az utca másik oldalán a következő kisutcák ágaznak ki, s mennek rá a városszéli Pusztaszeri útra a vasúti átjárótól haladva : Teréz, Nádor, Martinovics, s a Tátra utca mintegy folytatásaként a még kiépítetlen Harmat utca, szintén a Pusztaszeri útba torkollik. A Harmat utcában van a Harmat Söröző és Soós Tibor háziorvos rendelője.. A Harmat utcából nyílik az Iglói utcával párhuzamos Szüret utca, amely teljesen új utcája a városnak, a 70-es években kezdődtek itt az építkezések.

Az utca jellegzetes házai, építményei: Az mondhatom, hogy kiemelkedő szerepet betöltő építménye nincs az utcának. Itt csak lakóházak vannak. Ma már az utcakép is jelentősen megváltozott, de akad érdekességként néhány olyan ház, amely a 19. századot idézi, s vannak még a megmaradt régi épületekből is karakteresek (Csizmadia-ház, Jeges tanító úr háza, Mezitlábas Kovács-ház2. Az Iglói út elején, közvetlenül a vasúti átjáró után a Teréz utcával sarokra zárva állt a Zeitler műköves háza és műhelye. Után igen szép teraszos sarokház állott ( ma a telek üres), aztán Jeges Károly tanító úrék háza sorakozott, hatalmas kerttel és óriási fákkal. (Ez ma is megvan, a Szociális Otthonhoz tartozik itt van az Öregek Napközi otthona.)

Jeges Károly alakját így idézzük meg Koszorús O. emlékeivel: . „Jeges Karcsi bácsiról - csak így hirtelen - minden komolyabb utána nézés nélkül. Úgy emlékszem, 1902-ben született Bácskossuthfalván (ezt egyszer nekem mondta az öreg). Trianon után az országnak erre a részére került - 1932-ben megnősült és egyik kollégája, Balassa János lányát, Ilonka nénit vette el. (vele csináltam egy interjút, az Iglói u. 7. szám alatt lakott, amit apja épített, csak akkor még Torkos--kert 200. szám volt a lakcíme 1927-ben. Ilonka néni 1910-ben Pöstyénben született, az apja akkor a Felvidéken tanított. (Mondtam neki, hogy az öreg Rubik Ernő is ott és ugyanakkor született, amin igen elcsodálkozott, tőlem tudta meg).
Férjével együtt a Bónumi tanyai iskolában tanítottak, 1934-ben született Karcsi fiuk, aki - ha jól emlékszem 56 évesen autóbalesetben halt meg. Temetésén még a pesti baráti köréhez tartozó Szabó Gyula színművész is szavalt. Karcsi többször bejött hozzám a Könyvesboltba, Ilonka nénivel és
egy lányunokával is (akkor volt 18 éves) . Karcsi bácsi az,állami iskolához tartozott. Igazgató Kadocsa
Oszkár, tanítók: Kálnoki Kiss Dániel (ismertem, ő volt az unitárius hitközség vezetője itt), , Keresztúri Ferenc, Vári László, Kovács Gyuláné (engem második osztályban tanított), stb. Azt hiszem Karcsi bácsi azt mondta nekem, hogy kántor is volt egy ideig a reformátusoknál, talán Bereczki András előtt – vagy betegsége alatt, nem tudom. Még szólnom kell Mezitlábas Kovács Istvánról is, amit Koszorús Oszkár közölt.. Írtam vagy 10 éve a Mezítlábas Kovács Istvánról, aki egyszerű ember létére paskum földeket vásárolt és egy szép villát épített, ami ma is megvan. A lakcíme 1938-ban Szöllő 231. szám volt, lehet, hogy ez lett az Iglói utca. Harmadik dologra is ő hívta fel a figyelmemet, egy emléktáblára, amit Vér Béla és Zeley László szorgalmaztak a gyerekkor megörökítésére. A tábláról Vér Béla ezt mondta:-

1. Lásd Orosháza története és néprajza II. kötet. Szabó Ferenc. 40 oldaltól

2. Koszorús Oszkár cikke az Orosházi Harangszó 2005. Feltámadás hava. 3 oldal.

3. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy megköszönjem Koszorús Oszkár . szíves segítségét és adatközléseit.


MEZÍTLÁBAS KOVÁCS ISTVÁN, EGYHÁZUNK

EGYKORI JÓTEVŐJE

Idestova fél évszázada, hogy Pali öcsémék gimnáziumi osztályába fiatal és lelkes tanár érkezett, Beck Zoltán. A tanár úrnak egyik első dolga volt, hogy az orosházi nép által ismert találós kérdéseket, közmondásokat, ragadványneveket gyűjtetett tanítványaival.

Lelkész édesapám azt ajánlotta testvéremnek, hogy itt van a kántor Tóth Laci bácsi, meg Fekete Sándor bácsi, a vasárnap délelőtti istentisztelet után kérdezősködjön tőlük, meg a templomból kijövő idősebb presbiterektől, egyháztagoktól. Így is történt. Mi ifjak, jókat szórakoztunk a „néprajzi” gyűjtőmunka eredményén. Különösen tetszettek nekünk a gyakori családneveket viselő famíliákat megkülönböztető ragadványnevek. Ízlelgettük és értelmeztük a fölsorolást. Hallottuk, hogy volt boglyás Benkő, fakólovas Kocsondi, bodri Horváth, pohos Horváth, úri Horváth, motya Szemenyei, hess Kovács, mezítlábas Kovács.

Ekkor találkoztam először a mezítlábas Kovács elnevezéssel. Azután a falukutató Darvas József és Féja Géza írásait olvasgatva bukkantam ismét e névre, majd a közelmúltban egyházunk levéltárában, mikor az 1934-es év jegyzőkönyveit tanulmányoztam. Természetesen a hivatalos iratokban a mezítlábas jelzőt soha nem írták le, de a kortársak tudták, kiről van szó.

Olvassunk bele egyházunk irataiba!

„Kovács Andor esperes örömmel jelenti, hogy Kovács István, Orosháza, Tanya 207. sz. alatti lakos egyházközségünknél 1000 Pengős alapítványt tett, hogy annak kamatait minden esztendőben karácsonykor szegény gyermekek között osszuk szét.”

Kis keresgélés után sikerült megtalálni az eredeti Alapító levelet is, amely így szól:

„Alulírott Kovács István, orosházi Tanya 207. szám alatti lakos, kisbirtokos, az orosházi ágostai hitvallású ev. egyházközség javára 1000 Pengő, azaz egyezer Pengő összegű alapítványt teszek. Az alapítványt nevezett egyház pénztárába azonnal lefizetem.

Az alapítványi összeget az egyházközség, a nevemet viselő alapítvány címén köteles kezelni. Az 1000 P. állandóan sértetlenül fennáll, annak évi kamatait azonban minden év karácsonyának délutánján köteles nevezett egyház szegény evangélikus gyermekek ajándékául kiosztani.

Szeretett egyházamra Isten áldását kérem!

Kiadtam és sajátkezű aláírásommal elláttam ezen alapító levelemet.

Kelt Orosházán, 1934. évi június hó 1-ső napján.

Süle László Kovács István

Kovács Andor alapítványtevő

tanuk”

Az esperes ugyanakkor azt is jelentette, hogy Kovács István hittestvérünk az evangélikus Nőegyletnek is adott az Árvaház alapra 2000 Pengőt. Tehát összességében 3000 pengőt juttatott az orosházi evangélikusságnak.

Az Orosházi Friss Újság 1934. aug. 17-i száma is hírt adott paskumi Kovács István jótéteményéről, sőt közölte, hogy „az evangélikus nőegylet márványtáblára vésette fel Kovács István jótevője nevét”, melyet a nőegyleti székházban (ami a régi posta épülete mellett volt) augusztus 19-én a délelőtti istentisztelet után fogják felavatni.

Ez a 3000 pengő hatalmas összeg volt, mai pénzben talán 5 millió forint körül lehet, hiszen ugyanakkor a községi munkások órabére 20 fillér.

- Ki volt Kovács István, akit csak úgy emlegettek Orosházán, hogy a mezítlábas Kovács, illetve paskumi Kovács. Bizony, életútja mesébe illik.

Szülei, Kovács János és Csizmadia Erzsébet, az orosházi zsellérség névtelen tömegéhez tartoztak, 1846-ban kötöttek házasságot evangélikus templomunkban. Írásunk hőse István 1853. január 12-én született, a kötelező négy elemi osztály elvégzése után apja polgárt akart faragni belőle, szabó inasnak adta. 18 éves korában a saját lábára állt. Nagyon szerette az állatokat, addig takarékoskodott, amíg vett egy tehenet, majd a borjú és a tej árából vásárolt egy másikat. Ezzel indult.

1875-ben feleségül vette Tóth Erzsébetet, házassági anyakönyvünk tanúsága szerint jeles lelkészünk, Győry Vilmos eskette őket. Hatvan év alatt 130 holdnyi birtokot szedegetett össze az Orosháza határában fekvő paskumokból. (A paskumok tízezer négyszögölnyi területű legelődarabok voltak). Azért hívták mezítlábas Kovácsnak, mert fiatalabb korában ritkán használt lábbelit. Cipőjét a vállára akasztva jött be a faluba, s csak itt vette azt fel.

Féja Géza a Magyarország című napilapban és később a Viharsarok c. könyvében is A mezítlábas kán címmel írt róla. A mongol kánok lehettek ilyenek, mezítlábas Kovács hódító ereje a horizont helyett a földet vette célba. Több tanyája is volt, az istállóban cementpadló, cementvályú, vízvezeték, villany. Az egész gazdasági udvar kitéglázva. Magának egy modern, négyszobás villát építtetett, s bőr karosszékéből irányította gazdaságát és családját. A falon díszes oklevelek sokasága bizonyítja, hogy győzött.

Fia, Lajos (1876-1959) is kötődött egyházunkhoz, huzamosabb ideig presbiter is volt, ugyanígy az unoka Lajos (1900-1989) szintén hűséges tagja volt egyházunknak, viselt presbiteri tisztséget is. Mi most a dédunoka Kovács Lajossal (1937-) idézzük a dinasztiaalapító mezítlábas Kovács István emlékét. Aki a saját keze munkájával emelkedett ki az orosházi földművelő és állattenyésztő sokaságból, vált példaképévé a szegényparasztoknak. Fokról fokra építette birodalmát, azonban élete végén fontosnak tartotta, hogy megszerzett anyagi javaiból a

rászorulóknak is juttasson.

A dédunoka elmondta, hogy mezítlábas Kovács István maga varrta ruháit munkásainak, akik idősebb korában, tiszteletük jeléül, mindnyájan nagyapának szólították. Emlékszik még arra is, hogy a Nőegylet nagytermében dédapja bekeretezett fényképe is a falon függött.

Földi életének végét érezve határozta el, hogy egy nagy alapítványt tesz az evangélikus egyház javára. Halotti anyakönyvünk szerint 1934. október 2-án végelgyengülésben fejezte be pályafutását. A következő presbiteri gyűlésen Horémusz Pál igazgató lelkész szomorú szívvel jelentette, hogy „paskumi Kovács Istvánt, ki nemrég egyházunknak és nőegyletünknek is nagyobb adományt illetve alapítványt ajándékozott, az Úr magához szólította”.

Emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Sírjánál Fürst Ervin lelkész végezte a temetés szolgálatát és hirdette a vigasztalás evangéliumát.

A törekvő és szorgalmas, szolidan élő Kovács István földbirtokos élete legyen példa a mai orosházi evangélikusok előtt is!

Koszorús Oszkár

2011. január 13., csütörtök

Orosháza utcái

Jászay-Horváth Elemér utca
(Kelt írásom 2010. márciusában)
Különben már egy kicsit csend van. Elegem volt ebből a választási cirkuszból. Van valami más, ami jobban izgat, ami egy
város szellemiségét adja, ami létrehozza a vonzásokat és alkalmanként a taszításokat is. A vonzások körébe tartozik az igazi kultúra utáni vágy, mert egy város rangját az adja meg, hogy mennyire tudja kötni, idehívni, marasztalni, alkotásra bíztatni a művészeket (írók, költők, festők, fotográfusok, építészek, szobrászok, tájművészek! stb.) Nemrég láttam egy érdekes filmet Veresegyházáról. Ott vannak kötések, igazán erősek, és a hétköznapi emberek is örülnek ennek, mert a magukénak érzik. De így van ez Gyulán, Hódmezővásárhelyen. Orosházán ez nehezen indulgat el, túl nagy még a múlt terhe.
Nos itt volt megint egy alkalom, az egykori Nyugatban is publikáló orosházi költő
(szülőháza a Táncsics utcán 21 szám alatt) életének egy dátuma, alkalom lett volna ismét arra, hogy emlékezzünk rá. Némaság!
Elindultam, s megkerestem a Jászay-Horváth Elemér utcát (röviden Jászay-Horváth utca). A Szőlők városrészben találtam rá. Emlékezve Jászayra végigmentünk az utcán, amely 1937-ben kapta a nevét, a költő halála után nem sokkal.
Szép hosszú utca, a Temető utcánál kezdődve csak itt-ott szakad meg, s aztán keresztezi a Szőlő körút, hogy folytatódjon egészen a város széléig a Vereckei
utcáig. Az utca maga akkor alakult ki, amikor a XX. században szép lassan a századforduló tájékától kezdett benépesedni ez a városrész is. Ezért egy kicsit kanyargós talán, de van hangulata, dimbes-dombos domborzata a szőlőkbeli táj báját is idézi. Családiasan kellemes utcája a városrésznek. Nevezetessége azonkivül, hogy egy orosházi költő nevét viseli, nincsen, de nevezetesség a maga nemében az itt élő emberek jóérzete, házaiknak csinos külleme. S közben egy versecskét mondogatok Jászaytól, hadd érezzem a hangulatát és ízét az itteni milliőnek. Virágzó fák díszlenek az utcán, s bennebb a kerítéseken túl, tavaszi kiváncsisággal kezdenek kibújni a földből a virágok. Pompás a látvány!



Románc
Hová mégy, te kicsi Katka?
─Nagyvárosba, szolgálatba.
Mit viszel a kis batyudba?
─Száraz kenyeret az utra.
Mit viszel a keszkenődbe?
─Testi ruhát parasztmódra.
Mit viszel a keszkenődbe?
─Egy levél van belekötve.
Mit viszel a kebeledbe?
─Azt, hogy nem vagyok szeretve...

S mire elmondtam a verset, látom éppen a Szőlő körúttól az Ilovszky Tüzép felé haladva egy takaros háznál egy kishölgy a kőkerítés aljáról szedegeti a gyomokat, én tettetett kiváncsisággal rákérdek, hol is járok!
Rögvest válaszol készségesen:
-Ez itt a Jászay-Horváth Elemér utca.
- Jászay-Horváth Elemér? - kételkedek egy kicsit, de csak a beszélgetés folytatásának kedvéért teszem.
- Igen Jászay-Horváth Elemér - erősítette meg előbbi állítását a kishölgy, s kételkedésre már nem adott esélyt...
Én mégis folytattam:
- Elemér? Mert az utcatáblán csak ennyi áll: Jászay Horváth
- Hát az még a régi tábla, oda még a város szélére nem jutott az újból...
- Miért, kell az új?
- Az önkormányzat kicseréli az utcanévtáblákat, mert a régiek megkoptak.
- S az újon is az áll Jászay-Horváth utca, igaz kötőjellel egymásba kapcsolva...
- De az Elemér most sincs ott!
- Nincs! Minek a', hiszen tudjuk.
Aztán az udvarról egy idősebb férfi is kisétál (valószínű a leányka édesapja), s bekapcsolódik a csevegésbe.
Mondom neki is, hogy a Jászay-Horváth Elemér utcát keresem, de csak az van ott lennebb kiírva, hogy Jászay Horváth. S ott valaki azt is mondta nekem egy idősebb néni, hogy Elemérről nem tud, pedig itt él már vagy ötven éve, csak Jászay Horváthról, hogy aztán "ű ki volt"', azt meg nem mondhatta... Talán valami kumunista harcos! Vagy a fene megtudja' már, úgy összezavarodott minden... - fejezte be hirtelen mondandóját a néni, amit itt hirtelen tovább is adtam.
A leányka erre gyorsan rávágta, hogy biztosan Elemér, és költő volt állítólag, de erre soha nem élt...
Az apa is megerősítette, hogy költőnek tudja ő is, de hogy van-e köze Orosházához, azt igazán nem is tudja, mert kellene legyen köze?!- zárták kérdéssel a beszélgetést.
- Ha jeles volt, akkor megérdemli! - mondtam, mire a nagydarab férfi rá is vágta, ha orosházi, akkor illene is egy kis ismertetőt is odatenni, mert itt lennebb a Csizmadia Sándornak tettek egy táblát még, így nekünk is járna!
Ezzel elköszönünk, de nem sokat haladunk egy középkorú hölgy állít meg, s ránkkérdez:
- A költő utcáját keresik?
- Hát ez az, én is a tavaly tudtam meg, hogy ki ő, mikor decemberben a Táncsics utcán lévő szülőháza falán az emléktáblánál koszorút tettek, s ismertették Jászay-Horváth Elemér életútját. Én addig azt hittem, hogy Jászay Mari, a színésznő valamilyen leszármazottja Jászay Horváth, mert azt soha nem használjuk, hogy Elemér, legfennebb az történik, itt van a Horváth pap utca, s az ő nevével kapcsolják össze...S hallottam, hogy Jászay Horváth pap utca lett belőle.
- Ez aztán már káosz! - gondoltam, de elhessentik gondolatom...
A szóbeszédre kijön még egy idős néni is a kiskapuba, s mindjárt sorolja is a maga ismereteit:

- A Jászay-Horváth pap utcára nem itt kell letérni,- mondja is, mintegy megerősítve az imént beszélő hölgyet, de számunkra már világos, hogy a Jászay-Horváth Elemér utcából nyílik a Horváth pap utca , de az egy másik utcanév, olyan népies beütéssel, névadással az egykori orosházi papnak tisztelegve adták, hiszen ő meg Horváth András evangélikus pap volt. S most sokan összekeverik a neveket!
- Ej Istenem, hol van itt a hazaismeret! - kiáltanék fel, de nem teszem...
S ha már így kiigazódtunk a névadás rejtélyeiből, akkor idézzük fel a költő emlékét, hadd tudják az ott lakók, s mindenki, hogy JÁSZAY-HORVÁTH ELEMÉR ki is valójában:(Orosháza, 1888. dec. 24. - Bp., 1933. ápr. 10.): költő. Jogot a Budapesten , majd az újságírói pályára lépett. Egy ideig a Borsszem Jankó segédszerkesztőjeje. 1914-23 közötthazaköltözött, és Orosházán élt. Később a Magyarság munkatársa lett. Költészete formailag értékes, konzervatív hagyományokat őriz. Munkásságát Babits és Kosztolányi is értékesnek tartotta. -Könyveit a gyomai nyomda és kiadó jelentette meg: Gyöngyök és könnyek (versek, Gyoma, 1913); Színek és szavak (versek, Gyoma, 1917); Árva János (ifj. regény., Gyoma, 1918); Kis kacsa fürdik (versek, Orosháza, 123). - Irod. Babits Mihály: J. H. E. (Nyugat, 1933); Kosztolányi Dezső: Írók, festők, tudósok (Bp., 1958). A Nyugat szerkesztői Jászay formai készségét értékelték sokra, hagyományőrző poétai eszközökkel dolgozott, a francia parnasszisták álltak közel hozzá. Ő a szépség forradalmát hirdette, s a marxista irodalomtörténet, s így Orosháza is száműzte soraiból. Pedig verseinek megkapó múltat, Árkádiát idéző bája, a szenvedés a lelki szépség utáni vágya ma is megkapó, és értékes. Elek László írt róla részletesebben a Három portré című könyvében, erősen marxista beállításban közelítette meg Jászayt.
Ezért költői értékeit tekintve magasan felette áll a forradalmárnak mondott, s Adyt gyalázó Csizmadia Sándornak, akinek szintúgy utcája van Orosházán, de még figyelemfelkeltő félrevezető ismertető is olvasható A Csizmadia Sándor és a Szőlő körút találkozásánál.
S zárásként e séta végén álljon itt még három Jászay vers:
Jászay-Horváth Elemér - Szonett
Dalok, mik éjszakáknak bús méhében fakadtak,
Szavak, miket a lélek tűzzel vet ki magából,
Mint hév izlandi krater, csillogva tél havától:
Ez az, mit lelkem adhat.

Húsz éves, büszke szivem, mely tiszta és szerelmes,
Szememnek szürke tükre, melyet szépséged edzett,
Kezem tíz fürge ujja, mit kéj még sohse sebzett:
Szolgáid ők, te kedves.

Hozom neked hajókon kék tenger tiszta gyöngyét,
Szűzlányok-szőtte selymet, simogatót és gyöngét,
Gyémántos thék-fa lantot, melylyel szépséged zengem;

Hozom múlt századoknak minden nagy álmát néked,
Dús tálczának ezüstjén hozom szivem elébed:
Vedd el! - S felejts el engem.

Őszutó I.
Bús, őszi ködnek tépett fátyola
Lebeg a szunnyadó, tar fák között;
Dérgyöngygyel ékes agg törzsek moha
S a sziklás föld avarba öltözött.

Pajkos Szél-pajtás fütyörész vígan,
Meg-megcsipkedve pár vén nyír-anyót;
A hószakállú Tél nyomán suhan,
Zúzos iszákja rejt kemény fagyot.

S a csöndes erdő álmai felett
Szorongva szállnak lomha fellegek,
Mint óriás hajó sötét vízen.

Harcos hajó, mely ácsolt, barna hátán,
Barbár szíveknek kedvelt, szűzi zsákmányt:
Egy hófehér tündérleányt viszen.
(Nyugat-1910. 6. szám)

Őszutó II

Rideg az ég, fagyos a föld színe,
Sápadva veszti a nap bíborát,
Bújjunk melegre, törpe-cimborák,
Föld keblibe, mély barlang mélyibe.

Gonosz öreg a Tél, mellen ragad
S megdermeszti az apró szíveket.
Föld-anya melle kedves és meleg,
Ölelve rejti a kicsiny hadat.

A barlang ékes drágaságtól csillog,
Tüzes gyémántok, nagy, véres rubinok,
Bágyadt opálok égnek vetekedve.

S hol a barlang sötétlő szája tátong,
Kincstartó őrként jó, öreg barátunk:
Téli álmot alszik a barna medve.
Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 6. szám