Városimázs

Orosházi séta
Fülöp Csaba hív mindenkit egy kis orosházi sétára.

Napi röpkék

Főtér
Korábban minden "erő", "csoport" azt mondta, kell, ideje már új főteret adni Orosházának. Igen! Ideje! S lám jó magyar szokás szerint, kavargatjuk...
Gondoltam, hogy így lesz, mert Magyarországon ez így szokás, Orosházán pedig különösen így, hogy nincs olyan dolog, amire ne azt bökné rá a jámbor demokrata : "Nem kő!....Minek'a'.."
Bezzeg korábban nem mondták, amikor csak úgya gyalulták lefele a várost. S most mondom kérdem miért vagyunk szegények. Mert mi mindent kétszer....háromszor...n-szer építünk fel építünk újjá. Mert ott vannak a csodaszép panelek, s most milliárdokat költünk rá, alig jó húsz év után, mert olyan vacak munkát végeztek, hogy felháborító volt az már akkor is!
Mindenki akarja, hogy lendüljön felfelé a város, de a semmiért nem fog lendülni. Ha van már talán egyre jobbá javított Gyopárosfürdőnk, akkor kell mellé egy város is, mert idegenforgalom a semmiért nem lesz. Ezért kell egy frappáns és impozáns belváros. Mert, ha azt hallanám, hogy ennyi virágot, annyi új szobrot, annyi látványt teremtsünk, segítünk, akkor érteném. De nem így működik.
Szóval lesz itt még vita, vagy minek is mondjam azokat a beszólásokat, amely minősíti ezt a várost. Minősíti a jóérzésű polgárokat is, mert már röhögött rajtunk néhányszor a fél Magyarország. Hisz a butaság, az emberi meggondolatlanság határtalan mifelénk.
Ha a Kossuth-szobor javításra szorul, akkor azt javítani most kell, nem pedig majd!!!

Milyen a mi városunk?

SZÉP, a MI VÁROSUNK. Ismételgetem és mondom, szép a mi városunk! Meg kell nézni ezt az albumot.
Ugye szép!

Városimázs

A város lenyomata a lelkünkben van.... I.rész

Már régóta izgat az a kérdés, hogy milyen kapcsolatok, motivációk határozzák meg viszonyomat a városhoz, pontosabban viszonyunkat a városhoz. Orosházán évtizedek óta szóbeszéd, hogy nem köti ide lakóit, polgárait, embereit, főleg a fiatalok menekülnek. Persze ez is viszonylagosan igaz, mert olvasom azt is, hogy sokan szeretik, de azok szeretik, akik tudtak már valamilyen hagyományt teremteni, a közösségi együttlét örömeit létre tudták hozni, De sokan vannak a menekülök, és jelentős a közömbösök száma is. Az indításnál három csoportot állítottam fel: Orosháza lakói; Orosháza polgárai; Orosháza emberei. Ez a három csoport a városhoz való viszonyt is tükrözi. Mostanság gyakran elgondolkodom azon, hogy milyen város Orosháza! A kérdésre keresem a választ, s közben fogodzók után kutatok, ami megmutatná nekem a város igazi, jellemző, szenvedélyes, elbűvölő, magához ölelő, ragaszkodó, engem is szerető, nyugalmat árasztó, esztétikai élményeket kínáló, mély szellemiségével magához láncoló arcát. Igen ezt az arcot keresem, egy értelmiségi jó közérzetének a sarokpontjait keresem. Keresem azokat asugárzó szellemi tűzfészkeket, melyek mellé, jó letelepedni, beszélgetni, alkotásra felkészülni.

Ilyen lenne a város első lenyomata, ha megtalálom: ez az ÍRÁS.

Mit is takar ez az alcím? Személyeket, alkotókat, akik írásaikban megrajzolták Orosházát, s olyan előremutató városimázst teremtettek, amely megteremti Orosháza varázsát. Nos, nincs könnyű helyzetem, mert egyrészt ilyen összegző munka, tanulmány, amely a a város és az írás, a könyv (regény és vers, novella stb.) viszonyát feltárta volna. Vajon miért nincs? Nos ez éppen olyan kérdés, mint legutóbb Varga László művész-tanár kiállításának megnyitóján is mondtam: évek, évtizedek óta figyelem az alkotásokat ésaz orosházi evangélikus templomon kívül alig találok orosházi vagy gyopárosi lenyomatokat. Vajon nem vonzó a kép? Talán, nincs olyan tájrészlet, amit érdemes az ecsettel vagy grafikával megörökíteni (bocsánat, deeszembe jutott, hogy talán Alexin Andor volt az, aki metszeteinek sorát készítette a városról is!) De az új művészetben, a fotógráfiában (legalábbisa kiállított alkotásokban) szintúgy nem jelenik meg a városi táj. Valószínű, hogy művészileg nem elég megkapó! Vagy nem túl vonzó már a mai városimázs! Érdemes elgondolkodni a dolgon!

Az "Írás"-ra gondolva megpróbálok egy röpke összegzést a művekről, alkotókról, akik írtak Orosházáról. Lehet, hogy most még nagyon is hiányos a leltárom, de idővel kiegészítem.Igérem!

A 19. században (a 18. századról nem beszélek, mert az még a település-teremtés évszázada, Orosházán aligha született írott mű, a hivatalos iratokon túl!) Az 1800-as évek már árnyaltabbak, de itt sem hemzsegnek a rangos alkotások. (Nem igényelték vagy nem buzgolkodott a művészi kényszer errefele!). Azaz ember benyomása, hogy ez a város megrekedt valahol a szellemi sugárzásban, vagy inkább nagyon lassan kezdett kibontakozni minden, s a körötte lévők lekörözték a város-falut. Ilyenné teremtették akkor a paraszt-polgárai?

VÁROSIMÁZS

SZÉLJEGYZET
OROSHÁZA a 18. helyen a városimázs listán

Egy felmérés szerint 2008-ban a magyarországi 10 ezer feletti lakossággal rendelkező települések kategóriájában a 18. helyre került 48 ponttal. Előtte van 49 ponttal Kiskunhalas, Orosházát követi Jászberény 43 ponttal. 2007-ben még a 22. helyen állt városunk, most úgy tűnik az ismeretségünk javult. Az Image Factory és az Observer Budapest Médiafigyelő által készített rangsor szerint a vizsgált 37 nagyobb város között Esztergom vezet, őt követi Gyula s a 18. helyen áll a " mi kis városunk", Orosháza. A vizsgálat során 3 városcsoprtot alakítottak ki: 1. Megyei Jogú Városok, 2. Nagyvárosok, 3. Kisvárosok. Orosháza a nagyvárosok sorába került a maga 32 ezer körüli lakosságával. Nem tudom igazán eldönteni, hogy büszkének kell-e lennem ezért. Így keresem az érveket.

Mit vizsgáltak? A város hogyan jelent meg az országos médiában. Gyűjtötték a sajtóhíreket, rendszerezték azokat tartalmuk szerint, megnézték, hogy médiaközlések szerint mennyi volt az önálló kezdeményezés, vizsgálták a település honlapját, s azt is, hogy hány médiacsatornát mozgósítottak az adott időszakban. Ez egy eléggé egyoldalú vizsgálat, inkább ,médiaközpontú, s tudjuk a média a külkönlegesre, a botrányra harap. Ebből is kialakulhat egy városimázs, ha a megjelent írásokat tartalmuk szerint is sorrendbe, témakörökbe rendezzük.

De mi is a városimázs? Az a kép, ami kialakul az emberben egy adott településről, a település arculatáról, épületeiről, kulturális értékeiről, kultúrális vonzásáról, híres embereiről, rendezvényeiről, gazdaságáról és persze politikusairól. A City § Qulity honlapon ez áll: "Ha egy településnek van sajátos mondanivalója a külvilág számára, akkor rendelkeznie kell saját vizuális arculattal és arra felfűzött városmarketinggal is. De Magyarországon a városmarketing címén a legtöbb városban, csak belső propaganda folyik, amely leginkább a helyi lakosságnak szól és politikai tartalmakat hordoz."

Nos, ha boncolgatni kezdjük ezt a megállapítást máris egy tanulmány témáját vázoljuk fel, amely kérdései:1. Van mondanivalója Orosházának a külvilág számára, és pontosan megfogalmazva mi az, vagy mik azok? 2. Városképi arculata, építészeti értéke van-e a városnak, ami különleges? Ha van, mi az, s van-e érdeklődés iránta, másként van-e vonzereje? Mire lehet gazdasági téren ráépíteni egy városimázst? Van-e kulturális vonzereje a városnak?

Itt és most erre nem lehet felelni, hiszen kijelentéseket lehet tenni, de azok elhamarkodottak lennének. Egy dolgot azonban mindenképpen látni kellene, hogy van egy szűk, de nagytudású értelmiségi réteg, akik bevonása a döntéshozatalok előkészítésében megfelelő ösztönzéssel elengedhetetlen lenne.

Egy szó, mint száz úgy érzem ebben a rangsorban Orosházát nem a kultúra súlya emelte ide, inkább más jellegű médiaéhségből fakadó megjelentetési gyakoriság, tehát inkább politikai úgymond "botránycsinálások" adták a hírünket.

Az a jó városimázs, ha az emberek sokaságának ugyanaz a dolog jut eszébe a név hallatán.

Én azért felteszem a tisztelt Olvasóknak a kérdést, hogy mi Orosháza városimázsa!

Várom a válaszokat. Tehát egyszerűbben fogalmazok, mi jut eszébe, ha hallja vagy olvassa OROSHÁZA NEVÉT?