Orosháza és Szenttamás
Az egykori Jugoszláviában a kisebbségek lakta településeken a többségi nemzet diákjai kötelező jellegel tanulták a velük együtt élő népek nyelvét. A háborús években a környezetnyelv-tanulás szinte teljesen megszűnt. A magyar nyelv oktatásához Szerbiában nincs elfogadott, meghatározott tanterv és tankönyv sem.
A szenttamási általános iskolában 120 szerb tagozatos diák tanul magyarul. A gyerekek többsége színtiszta szerb családból származik, míg mások szülei vegyes házasságban élnek.
A magyar, mint környezetnyelv szabadon választható tárgy és nem számít bele az átlageredménybe. Elsajátítását a szülők kezdeményezték.
Munjin-Szokola Erika, iskolaigazgató:
“Olyanok akik nem is iratkoztak be, utólag is kérték a kérdőívet, hogy kitöltsék és jöttek az iskolába az anyanyelvápolásra. Nagyon örülök, mert a mi környezetünk az egy kevert környezet. Valamikor minden szerb gyerek tanult magyarul és nem volt kára, hát miért lenne most?”
A szerb diákokat elsősorban magyar barátaik ösztönzik a nyelvtanulásra. A tanulók tudásszintje változó. Vannak, akik egyáltalán nem értik a nyelvet, de vannak olyanok is, akik már írni-olvasni tudnak magyarul.
Futó Hargita magyartanár:
“A nyelv gyakorlati elsajátítása a cél. Ezen kívül még egy művelődési célt is kitűztünk magunk elé, tehát megismertetni a diákokkal a magyar nép kultúráját.”
Szakemberek szerint, a nyelvtudás fokozza a mássággal szembeni toleranciát, ami csökkentheti az etnikai feszültségeket a többnemzetiségű közösségekben.
Két magyar gimnázium és nyolc általános iskola alapítási jogát vette át Szerbiában a Magyar Nemzeti Tanács, amely ezentúl közvetlenül irányítja és ellenőrzi majd az anyanyelvi oktatást ezekben az iskolákban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése