Furcsa érzéseim...
kerítenek időnként hatalmukba, s úgy érzem, hogy fázom és félek. Hideg világban élek, s azt mondják, többet ettől ne is reméljek! Ekkor még hidegebb lesz! Talán nemsokára be is következhet!
Igen! Szabályosan fázom, hideg a kezem, hideg a lábam, hidegecske egyre inkább a levegő is odakint és idebent. Ja persze! Már szeptember vége felé járunk, s ha már arra járunk, akkor talán nem is furcsa. hogy fázunk!
Hogy mégis vannak napmelegek! Hála Istennek, mert folyton fel kell ismernem, hogya középszerűség, a szürkeség tesz hideggé lassan mindent. Lám a kutyám is töpreng, mi merre halad...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése