Az avatóünnepség már ugyancsak odavan, s én még nem néztem meg a fát. Fát? No, nem fát, hanem az Üvegfát. Már, ha üveg az üveg? A tegnap osonva elmentem arra, mert senki nem mond semmit erről az alkotásról, ami talán jelképteremtő lenne? Szóval félve, hogy el ne rontsam az illúziómat, megközelítettem tekintetemmel a műalkotást.Szóval ismerkedem új létesítményünkkel az üvegből készített vackorfát.
A vackor általában egy kicsit fanyar vadkörte, összehúzza az ember száját. Ha megérett akkor nagyon finom. Gyerekkoromban elég sokat ettem, ha apámmal a Jára- völgyébe mentünk rönkökért a gyárnak.Most még nem tudom az ízét, csak kóstolgatom. Egyelőre nekem fanyar...
Mit is akart az alkotó? Otthonteremtő legendát összeötvözni, az idegen testként (üveggyártás) ideteléepedett e vidékre került iparral. Hát most töprengek, meditálok és beépítem magamba az élményeket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése