Olvastam

Hódít az egoista szemlélet
A világ fejlődéséért nem okolható senki, ráadásul hazudik, aki azt mondja, hogy a technika fejlődése nem könnyítette meg a mindennapjainkat. Az viszont már más probléma, hogy a fejlődésnek negatív vonzatai is vannak. Ez a mostani világ olyan, mint egy gyorsvonat, ami ha egyszer elindul, sosem áll meg: aki lemarad, az azonnal kiesik az élet körforgásából. De a legnagyobb probléma nem is ez, hanem hogy a huszonegyedik század legjellemzőbb tulajdonsága az egoizmus lett. Öltözködhetünk divatosan, viríthatjuk a jobbnál jobb mobiltelefonjainkat, ha belülről semmit sem érünk. Már a gyerekek is az énközpontúság és önzőség bűvkörében élnek. Kritizálják egymás életét, viselkedését, ruháját és milyenségét. Sajnos manapság a képmutatás és a pusztító gyűlölködés az elterjedt, míg régen a belső értékek sokkal fontosabbak voltak. Mostanában inkább csak a külső és a befolyás számít. Az összetartás eszméje lassan a múlté… Pedig nem kellene, hogy így legyen. A technikai fejlődést nem lassíthatjuk le, de önmagunkon még változtathatunk!
Kommentár: Nem tudom, hogy megállítható-e ez a folyamat: Félek, hogy nem! Dehát a világ úgyis öntörvényű "szerkezet", s jól ki lett találva már maga az élet is, hogy egy része mindig elpusztul, egy része megszületik. Az elmúlással magával viszi az ember a kételyeit, félelmeit, gyakran a megszerzett bölcsességet is, mert nem akarja átvenni senki. Mindig újra fel akar találni mindent! Pazarló magatartás! Tehát valóban egoista (sajnos) maga az ember is, ez azonban hagyományozódik. Szomoró dolog ez, legalább én szomorúnak és elkeserítőnek tartom. Hova lettek a szép eszmék, hova lett a filozófia!