Orosháza - Pusztaföldvár - Tatársánc (klikk a címre)
Mondtak érdekes dolgokat, de nem érdekelt különösebben senkit. A kép azonban megmaradt, lehet nosztalgiázni, s kérdezgetni merre vitt bennünket a politika. Mit becsülünk és mit nem!
Pusztaföldvár Orosházától alig pár kilométerre lévő falu, ahol élt hosszan Pleskonics András tanár/igazgató úr, a falu és e vidék szerelmese. Ahogy áradt írásaiból a mély honszeretet, úgy árad ebből a kis filmetüdből is a ragaszkodás, a szeretet "Pusztaföldvár-édesanyához" való végtelen ölelő kötődés. Nekem sokáig azt mondták, hogy ezen a tájon ilyen végtelen mély kötést nem tapasztalunk. Mikszáth is azt írta, hogy itt az Alföld nem olyan, mint a hegyvidék, itt mindenki behúzódó, félti kicsiny várát. Irigyek és kötekedőek az emberek! Nem csoda persze, hisz erre a történelem jobban fektette üllőre az embereket, hogy átkalapálják őket! Így aztán nekem kész csoda ez a pusztafölkdvári filmecske. Orosházán ezt a ragaszkodást negyven év alatt nem tapasztaltam meg, csak a Darvas-féle taszítást, "osztályharcos vedd el, tedd tönkre, s uralkodj rajta" eszme uralkodását egykoron, s mai továbbélését. Ez a janicsárrá nevelés, nem a szeretet elvén alapszik.
Lám Pusztaföldvár más. A fiatalok tették mássá! Pusztaföldvár népe és a környék, benne Orosháza is, példát vehetne ezektől az ifjaktól.
Egy őszi estén közös versolvasásra, beszélgetésre de szívesen elmennék, mint egykoron, amikor évente hívott Pusztai Lajos egykori igazgató úr a Petőfi versmondó versenyekre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése