„2010. augusztus 18-án 15.30 órakor a Kolozsvári Magyar Napok nyitányaként Emlékharangot avatunk székházunk kertjében (Kolozsvár, Dornei u. 30. szám) – áll a Bálint Tibor Baráti Társaság Elnökségének és az özvegy, Bálintné Kovács Júlia szíves meghívójában.
A jó nyolc esztendeje elhunyt Bálint Tibor számára a harang már-már mágikus erővel bírt; gyönyörű írásában, a szülőföldről szóló vallomások egyik legszebbikében, az Egyszer én is harangoztam címűben egyebek közt ezt olvassuk: „A szülőföld az a város, ahol egyszer én is harangoztam a
Szent Mihály-templom tornyában, csimpaszkodva a súlyos kötélbe, miközben a diadaltól kiáltozni, a félelemtől pedig jajgatni szerettem volna (…); a harangozó azonban némán és szigorúan állt mellettem, mintha biztatna: húzzad csak, fiam, húzzad, a te városodnak harangozol estére és úgy illenék, hogy minden itt lakó egyszer harangozzon ebben a toronyban!
A jó nyolc esztendeje elhunyt Bálint Tibor számára a harang már-már mágikus erővel bírt; gyönyörű írásában, a szülőföldről szóló vallomások egyik legszebbikében, az Egyszer én is harangoztam címűben egyebek közt ezt olvassuk: „A szülőföld az a város, ahol egyszer én is harangoztam a
Szent Mihály-templom tornyában, csimpaszkodva a súlyos kötélbe, miközben a diadaltól kiáltozni, a félelemtől pedig jajgatni szerettem volna (…); a harangozó azonban némán és szigorúan állt mellettem, mintha biztatna: húzzad csak, fiam, húzzad, a te városodnak harangozol estére és úgy illenék, hogy minden itt lakó egyszer harangozzon ebben a toronyban!És azóta a szülőföld számomra halk, de folyamatos harangzúgás, amely a napfényt ringatja és az aranyló galuskákat a vasárnapi húslevesben, és a galambokat lebegteti a magasban, és a port Mátyás csizmái körül (…)”
Így már bizonyára egyértelmű, miért az emlékharang Bálint Tibornak. Hogy az örökkévalóságban is elkísérje a halk, de folyamatos harangzúgás.
Közreműködik: Török Katalin színművésznő, a Kolozsvári Magyar Színház örökös tagja, Réman Zsófia ( fuvola )
Támogatók: Jakab Gábor plébános, Demeter József lelkipásztor, Irodalmi Jelen, Boribon
Így már bizonyára egyértelmű, miért az emlékharang Bálint Tibornak. Hogy az örökkévalóságban is elkísérje a halk, de folyamatos harangzúgás.
Közreműködik: Török Katalin színművésznő, a Kolozsvári Magyar Színház örökös tagja, Réman Zsófia ( fuvola )
Támogatók: Jakab Gábor plébános, Demeter József lelkipásztor, Irodalmi Jelen, Boribon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése