Stratégiát készített a Kárpát-medencében és a világ más tájain szórványban élő magyarság megtartására a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Külügyi és Európa-ügyi Albizottságán belül működő Szórvány Munkacsoport. A Magyarország határain túl élő Kárpát-medencei magyarság több mint 50 százaléka ma már szórványban él, „a tömb rojtosodik", ezért is vált szükségessé a megmaradásuk érdekében készített stratégiai koncepcióra – hangsúlyozta az albizottság budapesti tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón Németh Zsolt, a KMKF albizottságának fideszes társelnöke.
A stratégiai koncepció kiemelt szerepet szán a „templomnak és az iskolának", vagyis a határon túli egyházaknak és oktatási rendszernek. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra: a következő évek nemzetpolitikai feladata lesz, hogy a gyakorlatban is megvalósítsák a most megfogalmazott elképzeléseket. Ahhoz, hogy a szórványban élő, összességében mintegy 2-3 millió ember megtarthassa magyarságát, az anyaország segítsége elengedhetetlen. Ehhez koncentráltabban kell a költségvetési forrásokat felhasználni, és hozzá intézményrendszert kell teremteni – hangsúlyozta Németh Zsolt. Szerinte ehhez felhasználhatóak a jelenlegi „státusirodák", ahol a magyar igazolványokkal foglalkoznak.
A csaknem egyéves előkészítő munka után elkészült stratégiáról nyilatkozva Vetési László, kolozsvári református lelkész, aki a KMKF albizottságának Szórvány Munkacsoportját vezeti és a stratégia kidolgozásában is részt vett, az MTI-nek elmondta: informatikai és információs hálózat kiépítésére is szükség van. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak jelenleg nincs mindenhol hallható „egységes" rádiója, a televíziós adóknak pedig komoly versenyben kell működniük. Úgy vélte, lehetővé kell tenni, hogy a magyarsággal kapcsolatos hírek minden magyarhoz eljuthassanak.
Szerinte a stratégia megvalósítása nem alapvetően pénzkérdés, a források jobb elosztására és normatív, törvény által garantált támogatási formákra van szükség, például az oktatás területén. „A szórvány stratégiának nagy támogatást jelentene, ha a magyar politikai pártok meg tudnának állapodni egy bizonyos nemzeti minimumban" – mondta Vetési László, hozzátéve, hogy „a távlati tervezéshez a magyar politikai elitnek meg kell egyeznie, mivel nincs folytonosság a nemzetpolitikában."
MTI
Kérdésem ezek után az, hogy Orosháza milyen stratégiát követnek a fiatalság magyarságtudatának és magyarságismeretének gyarapításában. Szívesen adnánk közre az ilyen jellegő beszámolókat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése