Szemelvények Darvas Józsefről
(Az Oroscaféban nemrég közölt cikk a Darvas Társaságról egy kicsit megmozgatott néhány érdeklődőtt. Nem csodálom, mert sokmindent még mindig nem tettek valóbvan közzé. A hozzászólások hangnemével nem értek egyet én sem, akárcsak Mucsi Erika sem, de ideje lenne már tisztázni néhány dolgot ebben a városban, s azt is hogy a Darvas Társaság is hogyan alakult a Hazafias Népfront ösztönzésére éppen a helyi DaRVAS kultusz megteremtésére, fenntartására az 1980-as évek közepén.)
Már korábban közöltem néhány rövid írást itt a blogban Darvasról, amiről azt gondolom, hogy a dolog elég képlékeny, mert valójában mind a mai napig nem született meg a Darvast bemutató monográfia. Az irodalomtörténészek még mindig "nem mernek" hozzányúlni ehhez a témához, hogy teljes egészében feltárják Darvas tevékenységét, s értéknek tekintsük azt, ami érték, s a többi kerüljön a süllyesztőbe.
Szemelvény I.
1949. augusztus 19-én fogadta el az Országgyűlés az új alkotmányt, amely deklarálta a vallásszabadságot is, de az egyházi törvényeket mégsem tartotta tiszteletben. Folytatódott a lelkészek letartóztatása, hivatalukból való felfüggesztése. Megszüntették az egyházi egyesületeket. Az evangélikus egyház külföldi kapcsolatainak irányítását Szabó Józseftől Vető Lajos püspök vette át. A soproni Hittudományi Karon nyugdíjazták Deák János ótestamentumi professzort és Budaker Oszkárt, a gyakorlati teológia professzorát. Hosszabb betegeskedés után elhunyt Podmaniczky Pál, a filozófia- és neveléstörténet tanára.
A Luther Márton Intézet igazgatójává Benczur László vallástanárt nevezték ki, s ennek az intézetnek a keretében decembertől – az új egyetemes felügyelő vezetésével – folyamatosan rendeztek „átképző” ankétokat Egyházi tájékoztató címen.
1950 márciusában a Békevilágtanács stockholmi ülésén az evangélikus egyház és a magyar állam képviseletében is Vető Lajos püspök vett részt. Március 29-én, illetve 30-án az állami hatóságok letartóztatták és internálták Keken András Deák téri és id. Kendeh György kelenföldi lelkészt, Ordass püspök közeli munkatársait és barátait, hogy megfélemlítsék a többi lelkészt is. Az egyház hivatalos szerveit felhasználták a törvénytelenségek végrehajtásához. A Bányai Egyházkerületben felfüggesztették állásából Murányi György és Zászkaliczky Pál espereseket, Bártfay Gusztáv és id. Dedinszky Gyula lelkészeket. A kerület Különbíróságát is összehívták, hogy mint a püspök ügyében illetékes bíróság ítéletével mozdítsa el hivatalából Ordass Lajos püspököt. A fegyelmi bíróság tagjait megfenyegették, hogy ellenkező esetben a püspököt hazaárulás címén halálra ítélik, s ellenük is összeesküvési pert indítanak. Ilyen súlyos lelki kényszer alatt folyt le 1950. április 1-jén a titkos szavazás.
Reök Iván egyetemes felügyelő kegyelmi kérvénye nyomán Ordass Lajos püspök május 30-án hagyhatta el a váci fegyházat, ahol a szegedi csillagbörtön után utolsó büntetési hónapjait töltötte. A Bányai Egyházkerület élére 1950. február 21-én iktatták be a magát nyilvánosan is ateistának valló Darvas József írót felügyelőnek, aki néhány nap múlva vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát kapott.
A személycserék törvényellenes lebonyolítását sokan sérelmezték, s a március 31-i rendkívüli egyetemes közgyűlés 27 tagja petícióban tiltakozott, mire az aláírók soraiban nagy tisztogatás kezdődött. Az egész országon félelemhullám söpört végig. Rendkívüli méreteket öltött az „osztályidegenek” üldözése, a kulákok, kisiparosok, a történelmi középosztály és az értelmiség családjainak megfélemlítése, Budapestről való kitelepítése. Az egész országban tombolt a terror.
Darvas és az evangélikus egyház ( Forrás:Magyaroszág a XX. században)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése