Ördögi árkok - ördögi szerencsével kicsit bombasztikusnak tetsző címmel tartott izgalmas előadást RÓZSA ZOLTÁN múzeumigazgató-régész, szerdán koraeste a múzeumban a kisszámú, de annál érdeklődőbb közönségnek az Orosháza és térségében végzett ásatások egyfajta összegzéseként.Én azt hiszem Rózsa Zoltán kutatási eredményeit figyelve sokkal többre érdemesülne a múzeum ebbéli tevékenysége. Azt hiszem a döntéshozók nem ismerték fel vagy nem tudják, vagy nem akarják kellően kamatoztatni az effajta tudományos munkát.
Akik ismerik Rózsa Zoltán múzeumigazgatót, tudják, hogy mennyire lokálpatrióta, mennyire szívén viseli vidékünk történelmi múltjának feltárását és annak széleskörű megismertetését. Hát ezt tette most is, hiszen több éves kutatómunka eredményeiről, ásatások sorai után, és újabban NASA műholdfelvételek valamint legújabban google műholdas felvételszeletek vizsgálatával többféle kérdésre kaptak választ.Miről van szó?
Egy régész a múlt emlékeit tárja fel, a földbe rejtett "kincseket" akarja szóra bírni, s a tárgyakkal igazolni az elméleti hipotéziseket. Csak példaként említem, hogy újabban éppen a régészeti ásatások nyomán dőlt meg az az elmélet, hogy a piramisokat Egyiptomban rabszolgák építették.
Rózsa Zoltán nem Egyiptomban kutat, hanem itt Orosházán és a térségben.Most történetesen igazolást kerestek Gregorius mester leírására, hogy a tatárdúlás idején a Peregen lévő földvárba menekült a lakosság ( a hajdani Orosháza népe is), s ott lemészárolták őket a mongol hordák. Nos, földvárak sokasága tűnt elő, az űrfelvételek jól mutatják a helyüket, de valamennyit megkutatni még nem volt lehetséges, de a képek tanusága szerint izgalmas múltat ismertek fel a kutatóárkokban (lásd a képeket). Ezek igazolása még mindig folyik, bár sok érdekes tény előkerült. Azt a földvárat keresik, amely az akkori Pereg lehetett, mert a történészek szerint háromról is beszélhetünk. Talán Rózsa Zoltán már sejt valamit, de óvatos, addig, míg nem bizonyosodik meg a dolgokról a tények alapján. A ténykeresés, pedig nem más, mint olyan tömegsírok megtalálása, ahova a tatárok a lemészárolt embereket dobálták. Hát ezt még keresik...
A másik izgalmas kérdéskör a Szárazér korábbi élete, annak funkciója. Az utolsó térképen látszik az a vonal, amely a kanyargó egykori Szárazér útját jelöli, de keresik még a Marossal való összekötetéseit. A harmadik izgalmas kérdés világosan kirajzolódó csatornarendszerek, a fő és abból kiágazó mellékágak funkcionálása, vízszabályzó szerepe, s az itteni mezőgazdasági kultúrára való hatása. Mindezek továbbmutató szerepe is kirajzolódott, hiszen csak egy igen szervezett és egységes államszervezetben lehetett ilyen nagyszabású munkálatokat elvégezni. Az mindenképpen tanulságként fogalmazható meg, hogy őseink az Árpád-korban s a korábbi évezredekkel előtti valamikori itteni őslakosság kitünő mérnöki tudással rendelkező egyénekkel rendelkeztek, s így biztosították az itteni emberközösségek jólétét.
Elgondolkodtató kérdéseket vetett fel Rózsa Zoltán, sok mára vonatkozó tanulsággal. Persze azt azért Rózsa Zoltán is tudja, akárcsak én, hogy a mai világban a nagytudású emberekre nincs szükség, csak a lezserekre, mert a pénz az oda jön, mert ez a munka nem termel azonnal pénzt, csak viszi azt.De csak azt tudom mondani Rózsa Zoltánnak, hogy az az értékrend, amit ő képvisel, az igazi érték, s reményelheti ő is azt , hogy lesz ennek még gyümölcsérése is. Én benne még jobban bízom, mint az én nemzedékemében.
Azért gondolom megvalósuló álma lesz Rózsa Zoltánnak, hogy a tatárdúlás áldozatainak valamilyen emlékhelye legyen itt a térségünkben. De ez még idő kérdése, s persze pénzé is. Nem is beszélve a türelmes politikai akaratról.
-fb-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése