Zajlik az élet...

Azt gondolom egy időre nem is érdemes foglalkozni a találgatásokkal, mert sokkal fontosabb dolgok vannak ettől. Ami igazán jó dolog, kimenni a mezőre és nézni, ahogy benépesedett a határ, mert a parasztember tudja, a városival ellentétben, hogy az életet a föld adja. Mindegy, hogy mi történik, a földet meg kell munkálni, vetni kell, permetezni, metszeni, a jószágot friss legelőre vinni.
Elnéztem, ahogy itt a kertünk alatt lévő dülőúton menegetnek az emberek az évtizedek, évszázadok alatt kitaposott utakon, hogy a tavasz hívására tegyék, amit tenni kell. Ez az élet szava, az élet parancsa.
Orosházán egykoron, ezt a világot tették tönkre, akárcsak az országban, mert mindenkit tűzzel-vassal bekényszerítettek a közösbe, s megölték az egészséges vállalkozói kedvet, s eltépték az embert a természettől, minden dolog ősi forrásától. S ahogy elnézem a kádárizmus simulékony járombahajtó politikája szépen folytatódik, mintha semmi sem történt volna.
Nagy színpadi játéknak vagyunk a tanúi, az egyik jön , a másik megy. Talán Kemény Henrik bábfigurájának kellene jönnie a palacsintasütővel.
Gyurcsány elment, s a korábbi ifjonci barátságból kilép a színre Bajnai Gordon.
Egy kis adalék róla: http://index.hu/gazdasag/magyar/bajn060623/