Napok óta rosszul alszom, s a minap éjjel még az álmomban is ott volt a kormány, ahogy éppen vitatkoztak, hogy miként csavarjanak még egyet rajtunk.
Benne vagyunk egy nagy káposztáshordóban, előre jól legyalultak, (értsd úgy. hogy csalafinta módon osztogattak - 13. havi nyugdíj - stb), hogy nénikék, bácsikák adják a voksukat, s aztán most bűnösökké tesznek érzületben, csak azért, hogy ő libásságuk a hatalomban pózoljanak.
Rossz napom van, és lesz ezután sorban, azt hiszem a köznéppel való megalázó módon történő bánásmód, minden képzeletet felülmúl.
Hát igen fáj! És én nem szeretem a fájdalmat, mert azok az emberek, akik havi 60-70 ezerből tengődnek, akik ebből kell egyenek, gyógyszeret vegyenek, fűtsenek, világítsanak, vagyis valahogy éljenek, azoknak minden fillér hiány fáj!
Ők nem zsebelnek be havi több milliós nagyságrendű "ellátmányt". Sőt egyre többnek nincs munkája, vagy reszket, hogy mikor kapja meg az elbocsájtó passzust!
Szégyen és gyalázat!
Ez az okos gyülekezet és elődeik, s elődeik..., úgy 1945-től (a nagy népi átveréstől kezdve) ugyancsak hazudtak, s a legyalult káposztákra feszülő prés szorítóján mindig csavartak egyet.
Szóval rossz napom van és lesz!
Rosszul és egyre rosszabbul érzem magam!
Sokat megértem, de a cinikusságnak is vannak határai (hát igen fáj, s a fájdalmat nehezen viselem!)
A fájdalmainkat naponta a fellengzős, hozzá nem értő politika okozza!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése