Kié az ország? Az adóssága a miénk, a leszedett haszon másé...

Volt már ilyen a történelemben, de most a szocialisták tisztességesen belerángattak mindenbe bennünket. Rettentő ez a hataloméhség, amit nagyon szeretnek, hiszen éppen Gyurcsány Ferenc fejtegette anno, hogy milyen jó és édes a hatalom. Az biztos, hogy édes, mert jól jövedelmez.

Hozzák a törvényeket, a megszorításokat, s az árát a néppel fizettetik meg. Ők meg költekeznek, akárcsak annak idején Noszty Feri. De akkor volt egy ember Tóth Mari apjaura, aki kitette Noszty uram szűrét. S mit mondott Feri: "Nincs baj, lesz más, vannak még címre éhes emberek Magyarországon."'

Így van ez kedves Honfitársaim! Cudar időket élünk!

Packáznak velünk! Lemondok, de én mondom meg ki legyen az utód, mert én maradok a pártelnök, s én adom a programot, hajtsd végre. De tisztelet az uraknak, akiket felkértek, egy sem vállalta ezt a csalárd játékot. Persze lesz azért valaki, aki megteszi, mindig volt ilyen "figura", aki aztán a történelem szemétdombjára került. Most is lesz... Hacsak nem jön, aminek jőni kell! ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁSOK!

De ettől félnek. Pedig előbb vagy utóbb bekövetkezik a bukás, csak túl drága árat fizet azért Magyarország. Persze én még hozzátenném, hogy aki hozzájárult ehhez a katasztrófához, mindegy mennyi van rajta, de a bankszámláját, bankszámláit zároltatnám.

Kedves Atyámfiai, Lányai! Jön a választás. Ilyen vagy olyan, de lesz rövidesen EU, s aztán másik is. Azért gondoljuk végig, hogy ezek az emberek tevékenységükért a maguk által megszavazott bért is megkapják. Mennyit?

Csak egy kis gyalogképviselő a parlamentből havonta hazavisz általában közel 1 milliót (tiszteletdíj és költségtérítés adómentesen és számla nélküli az utóbbi!). Kérdem, hány tízezren (vagy inkább százezren) vannak ebben az országban, akik egy év alatt nem kapnak ennyit. S őket lesik az adó kommandósok, de az urakat nem annyira.

De még nincs vége!

Általában odahaza mindegyiknek van úgymond egy "polgári foglalkozása", amiért fizetést kap. Abból is összejön egy kevéske. Szóval nekem ezzel is bajom van, mert kérdem az elvégzett (hatékony, szakszerű,hozzáértő, eredményt hozó) munka arányban áll a kapott javadalmazással. De mindjárt mondom is, a parlament egy sor törvényt nem hozott meg, jogalkotási hátrányban vannak, számos képviselői vagy pártigéret csupán ígéret volt.

Volt, mondom, mert ígéret is maradt.

Csak itt szűkebb pátriánkban is érdemes csupán néhány útnak az állapotát megnézni.

Mondom azért tovább a dolgot,érdemes lenne összeírni és rákérdezni, hogy hogyan mertek fellengzősen ígéreteket tenni, vagy szakszerűen megvizsgálták az ország, a térség anyagi helyzetét, s annak mértékében történt az ígérgetés.

Gyarló a választópolgár, hisz emberből van, s nem mindig kellően átfogó gondolkodással, tudással rendelkező ember ő. S az ígéretet elhitte, aztán kapott is morzsákat, de közben folyamatosan láttuk, hogy a nemzeti vagyon fogy, kiárúsítják, idegen érdekek diktálnak, s mivel nincs más lehetőség, hát adták továbbra is támogató jóindulatukat. Ám mostanra mindenünk elfogyott, s megrendezték a válságot (mert az mindig rendezve vagyon), de mégsem jött minden össze.

Hihetetlen válságba sodorták Magyarországot a szocialisták, s főleg Gyurcsány kormányai. Szétvert egészségügy, szétzilált oktatás, szétzilált közigazgatás, tönkretett mezőgazdaság ez az eredmény. Közgazdász szaktekintélyek kimondják, hogy 2002 óta nincs Magyarországon gazdasági növekedés. De lett zilált közrend, és néha olyan jelenségek kerültek előtérbe, amikor már azt mondja az ember nem is itt élek, hanem visszacsöppentem egy újfajta diktatúrába.

S most nem tudnak a kormányzók választ adni semmire, persze szöveg van, de az csak összefércelt mondatszövevény igazi tartalom nélkül.

Vagyis nem tudtak a kormányzók választ adni:

1. Mitől növekedik a gazdaság?

2. Mitől fog megszűnni a kettészakadás, elszegényedés, túlzott gazdagodás

3. Hogyan tudják kezelni az adósságspirált?

Most felteszem a kérdést.

Kié az ország? Polgáraié vagy a kisebbségben lévő pártok konca lett.

S ez így fog maradni?